Comments
for improving the manuscripts are most welcome and appreciated
Előszó
1. Bevezetés (2-11)
1.1.1
Erő
1.1.2
Erőrendszer
1.1.3
Eredő erő; erőösszetétel; erőfelbontás
1.1.4
Egyensúly
1.1.5
Egyenértékűség
1.1.6
Erő vetülete
1.1.7
Erő nyomatéka
1.2 A statika
alaptételei
1.2.1 Az
első axióma
1.2.2 A
második axióma
1.2.3 A
harmadik axióma
1.2.4 A
negyedik axióma
1.3 Közös
metszéspontú két erő összetétele
1.3.1 Közös
hatásvonalon működő két erő összetétele
1.3.2
Végesben metsződő két erő összetétele
2. Síkbeli erőrendszer (12-58)
2.1 Síkbeli
erőrendszer összetétele eredővé
2.1.1
Megoldás szerkesztéssel
2.1.2
Megoldás számítással
2.1.3
Gyakorló feladat
2.1.4
Síkbeli erőrendszer összetételének különleges esetei
2.2
Egyensúlyban lévő síkbeli erőrendszer
2.2.1 Az
egyensúly feltételei
2.2.2 Az
egyensúly feltételi egyenleteinek alkalmazása síkbeli erőrendszer
általános vizsgálatára
2.2.3
Gyakorló feladat
2.3 Síkbeli
erőrendszer egyensúlyozása
2.3.1
Egyensúlyozás egy erővel
2.3.2
Egyensúlyozás két erővel
2.3.3
Egyensúlyozás három erővel
2.3.4
Gyakorló feladatok
2.4 Síkbeli
tartók
2.4.1 A
tartó alakja
2.4.2 A
tartók alátámasztása
2.4.3
Tartószerkezetek osztályozása
2.4.4 A
terhelő erők
2.4.5
Gyakorló feladatok
3. Rácsos tartók (59-79)
3.1 Bevezetés
3.2 A
rúderők meghatározása a csomóponti módszerrel
3.3 Gyakorló
feladatok: a rúderők meghatározása a csomóponti módszerrel
3.4 A hármas
átmetszés módszere
3.5 Gyakorló feladatok: rúderők
meghatározása a hármas átmetszés
módszerével
3.6 Rudakon is
terhelt rácsos tartók
4. Statikailag határozott gerendatartók igénybevételi
ábrái (80-136)
4.1 Definíciók
és előjelszabályok
4.2 Alapesetek
4.2.1
Középen koncentrált erővel terhelt kéttámaszú tartó
4.2.2
Egyenletesen megoszló teherrel terhelt kéttámaszú tartó
4.2.3
Koncentrált erővel terhelt konzoltartó
4.2.4
Egyenletesen megoszló teherrel terhelt konzoltartó
4.2.5
Végnyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó
4.2.6 Két,
ellenkező előjelű végnyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó
4.2.7 Két,
azonos előjelű végnyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó
4.2.8
Megoszló teherrel szakaszosan terhelt kéttámaszú tartó
4.2.9 Két,
szimmetrikusan elhelyezett koncentrált erővel terhelt kéttámaszú tartó
4.2.10
Mezőben nyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó
4.2.11
Konzolon nyomatékkal terhelt kéttámaszú konzolos tartó
4.2.12
Háromszög megoszlású teherrel terhelt kéttámaszú tartó
4.2.13
Másodfokú parabola megoszlású teherrel terhelt kéttámaszú tartó
4.2.14 Másodfokú
parabola megoszlású teherrel terhelt konzoltartó
4.3 Összefüggés
a teher-, a nyíróerő- és a nyomatékfüggvény között
4.4 Kéttámaszú
tartók igénybevételi ábrái
4.5 Konzolos
tartók igénybevételi ábrái
4.6 Ferde
helyzetű és törttengelyű tartók
4.7 Az
előjeles összegzés (szuperpozíció) elve
5. Statikailag határozott összetett tartók (137-174)
5.1 Csuklós
többtámaszú (Gerber-féle) gerendatartók
5.2 Csuklós
többtámaszú (Gerber-féle) rácsos tartók
5.3
Háromcsuklós gerendatartók
5.4 Háromcsuklós
rácsos tartók
5.5 Csuklós
többtámaszú törttengelyű gerendatartók
6. Síkidomok
keresztmetszeti tényezői (175-184)
6.1 Bevezetés
6.2 Másodrendű nyomatékok
6.3 Gyakorló feladatok
Irodalom (185)
![]()
Előszó
1. Bevezetés (3-7)
2. Központos húzás (8-16)
2.2
Az alakváltozás meghatározása
2.3
Gyakorlati alkalmazás
2.3.1
Központosan húzott rudak méretezése
2.3.2 Gyakorló feladat
3. Központos nyomás (17-37)
3.1
Zömök rudak
3.2
Karcsú rudak
3.3
Gyakorlati alkalmazás
3.3.1
Központosan nyomott zömök és karcsú szerkezetek méretezése
3.3.2 Gyakorló feladatok
4. Tiszta nyírás (38-48)
4.1
Feszültség és alakváltozás
4.2
Nyírófeszültségek reciprocitási (dualitási) tétele
4.3
Gyakorlati alkalmazás
4.3.1
Tisztán nyírt rudak méretezése
4.3.2
Egy speciális gyakorlati alkalmazás: csavarkötés
4.3.3
Gyakorló feladatok
5. Síkbeli
feszültségállapot (49-56)
5.1
Főirányok és főfeszültségek
5.2
A feszültségi állapot Mohr féle ábrázolása
5.3
Gyakorlati alkalmazás
6. Egyszerű, egyenes hajlítás (57-73)
6.1 Rugalmas anyagú tartók egyszerű,
egyenes hajlítása. A feszültségek meghatározása
6.2 Keresztmetszeti
tényezők
6.3
Rugalmas-képlékeny anyagú tartók egyszerű, egyenes hajlítása
6.4 Gyakorlati
alkalmazás
6.4.1 Hajlított tartók méretezése
6.4.2 Gyakorló feladatok
7. Ferde hajlítás (74-82)
7.1 A feszültségek meghatározása
7.2 Gyakorlati alkalmazás
7.2.1 Méretezés ferde
hajlítás esetén
7.2.2 Gyakorló
feladatok
8. Összetett hajlítás (83-93)
8.1 A nyírófeszültségek meghatározása
8.2 Nyírófeszültségek egyszerű
keresztmetszeteknél
8.3 Gyakorlati alkalmazás
9. Hajlított tartók rugalmas alakváltozása (94-114)
9.1 A tartó meggörbült tengelyvonalának
differenciálegyenlete
9.2 Az alakváltozások meghatározása Otto
Mohr módszerével
9.3 Az alakváltozások meghatározása
munkatételek segítségével
9.4 Merevségi követelmények
9.5 Gyakorlati alkalmazás
10. Hajlított tartók méretezése (115-122)
10.1 Hajlított
tartó szükséges keresztmetszetének megállapítása
10.2 Hajlított tartó kiosztásának
meghatározása
11 Külpontos húzás (123-140)
11.1 A húzóerő döféspontja az egyik
főtengelyre esik
11.1.1 A
feszültségképlet és a semleges tengely helyzete
11.1.2 Maghatárpont
11.1.3 Gyakorlati
alkalmazás
11.2 A húzóerő döféspontja általános
helyzetű
11.2.1 A
feszültségképlet és a semleges tengely helyzete
11.2.2 A keresztmetszet
magidoma
11.2.3 Gyakorlati
alkalmazás
12. Külpontos nyomás (141-170)
12.1 Külpontosan nyomott zömök rudak
12.1.1
Húzószilárdsággal rendelkező zömök rudak
12.1.2
Húzószilárdsággal nem rendelkező zömök rudak
12.1.2.1 Erő a
magidomon belül
12.1.2.2 Erő a
magidomon kívül, de a keresztmetszetet érintő egyeneseken belül
A: Rugalmas megoldás
B: Képlékeny megoldás
12.1.3
Gyakorlati alkalmazás
12.2 Külpontosan nyomott karcsú rudak
12.2.1
Húzószilárdsággal rendelkező karcsú rudak
12.2.2
Húzószilárdsággal nem rendelkező karcsú rudak
12.2.2.1 Betonszerkezetek
12.2.2.2 Falazott szerkezetek
12.2.3 Gyakorlati
alkalmazás
12.3 A keresztmetszet teherbírási vonala
13. Csavarás (171-182)
13.1 Kör keresztmetszetű tömör rudak
csavarása
13.2 Négyszög keresztmetszetű rudak csavarása
13.3 Vékonyfalú szelvények csavarása
13.4 Gyakorlati alkalmazás
Irodalom (183)
![]()
Bevezetés
1. Statikailag határozatlan tartók (2-4)
2. Erőmódszer (5-41)
2.2
Egyszeresen határozatlan szerkezetek
2.3
Többszörösen határozatlan szerkezetek
2.4
A törzstartó megválasztásának szerepe
2.5
Néhány alkalmazás
2.5.1
Zárt keret
2.5.2
Cső
2.5.3 Tömör merevítőgerendás tartó
2.5.4.
Kétcsuklós keret
2.6
Megoldás táblázatok segítségével
3.
Gyakorló feladatok az erőmódszer alkalmazására (42-56)
3.1
Csuklós-befogott gerendatartó
3.2
Két végén befogott tartó
3.3
Kétcsuklós keret
3.4
Feszítőmű
3.5
Törttengelyű tartó
3.6
Két végén befogott tartó megoszló teherrel
3.7
A törzstartó megválasztásának szerepe
4. Mozgásmódszer (57-73)
4.1
Alapfogalmak
4.1.1
Csomóponti nyomaték – rúdvégi nyomaték
4.1.2
Átviteli tényező
4.1.3
Elfordulási merevség
4.1.4
Eltolódási merevség
4.2
A mozgásmódszer alapelve és a számítás végrehajtásának menete
4.3
Alkalmazási példa
4.4
Egy speciális megoldási lehetőség: a nyomatékosztás módszere
5. Gyakorló feladatok a mozgásmódszer alkalmazására (74-90)
5.1
Törttengelyű tartó
5.2
Kilendülő rúdcsillag
5.3
Belső csomóponton terhelt rúdcsillag
5.4
Általános terhelésű rúdcsillag
6. A nyomatékosztás módszere (91-135)
6.1
Fix csomópontú szerkezetek
6.1.1
Alapfogalmak
6.1.2
A rúdcsillag
6.1.3
Fix csomópontú keretek
6.1.4
Fix alátámasztású többtámaszú tartók
6.2
Eltolható csomópontú szerkezetek
6.2.1
Alapfogalmak
6.2.2
Süllyedő alátámasztású többtámaszú tartó
6.2.3
Eltolható csomópontú keretek
6.3
Szimmetrikus tartószerkezetek
6.3.1
A szimmetriából adódó egyszerűsítések
6.3.2
Általános terhelésű szimmetrikus szerkezetek
7. Gyakorló feladatok a nyomatékosztási módszer
alkalmazására (136-214)
7.2
Rúdcsillagok
7.3
Többtámaszú tartók
7.6
Elmozduló csomópontú keretek
8. Alakhelyes igénybevételi ábrák szerkesztése (215-228)
8.2
Kilendülő törttengelyű tartó
8.3
Kilendülő keret
9. Többtámaszú tartók igénybevételeinek szélső
értékei (229-239)
9.1
Bevezetés
9.2
Terhelési sémák többtámaszú tartók támaszközönként szakaszosan történő
terhelése esetén
9.3
Számpélda
10. Irodalom (240)
![]()
Bevezetés
1. Tartók igénybevételeinek szélső értékei (2-39)
1.1
Bevezetés
1.2
Terhelési sémák többtámaszú tartók támaszközönként szakaszosan történő
terhelése esetén
1.3
Számpélda
1.4
Mozgó erőkkel terhelt tartók vizsgálata hatásábrák segítségével
1.4.1
A hatásábrák tulajdonságai és előállítása határozott tartók esetében
1.4.2
Kéttámaszú tartók hatásábrái
1.4.3
Csuklós többtámaszú tartók (Gerber-tartók) hatásábrái
1.4.4
Görbe tengelyű tartók hatásábrái
1.4.5
Átviteles tartók hatásábrái
1.4.6
Párhuzamos övű rácsos tartók hatásábrái
1.4.7
Háromcsuklós tartók hatásábrái
1.4.8
Mértékadó teherhelyzet megállapítása. A viszonyított terhek szabálya
1.4.9
Határozatlan tartók hatásábrái
1.4.10
Elmozdulási hatásábrák
2. Gyakorló feladatok mozgó erőkkel terhelt tartók
vizsgálatához (40-70)
2.1
Kéttámaszú tartó hatásábrái
2.2
Törtvonalú kéttámaszú tartó hatásábrái
2.3
Konzoltartó hatásábrái
2.4
Két oldalon konzolos kéttámaszú tartó hatásábrái
2.5
Csuklós többtámaszú tartó (Gerber-tartó) hatásábrái
2.6
Háromcsuklós tartó hatásábrái
2.7
Párhuzamos övű rácsos tartó hatásábrái
2.8
Két végén befogott tartó alakhelyes hatásábrái
2.9
Háromtámaszú tartó alakhelyes hatásábrái
2.10
Négynyílású folytatólagos tartó alakhelyes hatásábrái
2.11
Erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartó: mértékadó teherhelyzet
2.12
Kéttámaszú tartó eltolódási hatásábrája
2.13
Kéttámaszú tartó elfordulási hatásábrája
3. Felületszerkezetek (71-109)
3.1
Bevezetés
3.2
Számítási elvek
3.3
Tárcsák
3.3.1
A tárcsafeladat megoldása
3.3.2
A tárcsaegyenlet
3.3.3
Közelítő eljárások
3.3.4 Faltartók
3.4 Lemezek
3.4.1
A rugalmas lemezelmélet alapjai
3.4.2
A lemezegyenlet megoldásáról
3.4.3
A lemezegyenlet megoldása differenciaegyenletekkel
3.4.4
A Marcus-féle eljárás
3.4.5
Lemezegyüttes
3.5
Lemezművek
3.6
Héjszerkezetek
3.6.1
Bevezetés
3.6.2
A héjszerkezetek erőtani számításáról
3.6.3
Néhány egyszerű héjszerkezet vizsgálata
3.6.3.1
Dongahéj
3.6.3.2
Magasfalú körhengertartály közelítő vizsgálata
3.6.3.3 Körszimmetrikus
medence közelítő vizsgálata
4. Épületek merevítőrendszerének szilárdsági
vizsgálata vízszintes terhek hatására (110-145)
4.1
Vízszintes terhek
4.1.1
Szél
4.1.2
Földrengés
4.1.3
Építési pontatlanság
4.1.4
Összehasonlítás
4.2
Merevítés keretekkel
4.2.1
Szimmetrikus elrendezés
4.2.2
Aszimmetrikus elrendezés
4.2.3
Maximális tetőponti eltolódás
4.2.4
Maximális oszlop- és gerendanyomatékok
4.3 Harántvázas épületek
merevítése egyirányú falrendszerrel
4.3.1 Alapfogalmak
4.3.1.1 Eltolódási
merevség
4.3.1.2
Nyírásközéppont
4.3.2 A falakra jutó
erők meghatározása
4.3.3 Az elmozdulások
meghatározása
4.4 Kétirányú falrendszerrel
merevített épületek
4.4.1 A falakra jutó
erők meghatározása
4.4.2 Az elmozdulások
meghatározása
4.5
Kiegészítő megjegyzések
5. Gyakorló feladatok vízszintes terhekkel terhelt
épületek vizsgálatához (146-156)
5.1 Merevítés keretekkel
5.2 Keret maximális
tetőponti eltolódása
5.3 Merevítés párhuzamos falakkal
5.4 Merevítés kétirányú falakkal
5.5 Kétirányú falakkal merevített
15-szintes épület x és y irányú vízszintes teherrel
6. Többtámaszú tartók számítása a képlékenységtan elvei
alapján
(157-161)
7. Rugalmas alátámasztású tartószerkezetek (162-174)
7.1 Rugalmas alátámasztású
befogott kéttámaszú tartó
7.2 Rugalmas közegbe ágyazott
körtartó
7.3 Rugalmas ágyazású egyenes
tengelyű tartó
8. Irodalomjegyzék (175)
![]()
Előszó
1. Épületek globális viselkedése
(2-31)
1.1
Bevezetés
1.2
A merevítőrendszer elemei
1.3
Vízszintes terhek
1.3.1
Szél
1.3.1.1
Szélteher az MSZ szerint
1.3.1.2
Szélteher az Eurocode szerint
1.3.2
Földrengés
1.3.3
Építési pontatlanság
1.3.4
Összehasonlítás
1.4
Alakváltozások
1.5
Számpélda
2. A helyettesítő tartó
(32-39)
2.1 A helyettesítő tartó helye
2.2 A helyettesítő tartó
jellemző tulajdonságai
2.3 A merevítőrendszer
térbeli viselkedésének vizsgálata a helyettesítő tartó segítségével
2.4 Számpélda
3. Merevítőrendszerek szilárdsági
vizsgálata vízszintes terhek hatására (40-51)
3.1
Alakváltozások
3.2
A merevítőrendszer elemeire jutó terhek
3.3
A merevítőrendszer viselkedése vízszintes terhek hatására
3.4
Számpélda
4. Stabilitás – összegzési tételek (52-61)
4.1
Bevezetés
4.2
A Southwell-tétel
4.3
A Dunkerley-tétel
4.4
A Föppl-Papkovics tétel
5.
Merevítőrendszerek stabilitásvizsgálata (62-90)
5.1
Síkbeli kihajlás
5.2 Elcsavarodó
kihajlás – koncentrált tetőteher
5.2.1 A feladat
differenciálegyenlet-rendszere
5.2.2 Kétszeresen
szimmetrikus merevítőrendszer
5.2.3 Egyszeresen
szimmetrikus merevítőrendszer
5.2.4 Általános helyzetű
merevítőrendszer
5.3 Elcsavarodó kihajlás –
födémeken egyenletesen megoszló teher
5.3.1 A feladat
differenciálegyenlet-rendszere
5.3.2 Síkbeli kihajlás
5.3.3 Tiszta elcsavarodó
kihajlás
5.3.4 Az alapesetek
kombinálódása
5.3.5 Összefoglalás
5.3.6 Az rs
redukciós tényező
5.4 Számpélda
6. Merevítőrendszerek legkisebb sajátfrekvenciájának
meghatározása (91-100)
6.1 Alapfogalmak
6.2 A feladat
differenciálegyenlet-rendszere
6.3 Az alapfrekvenciák (alap
rezgésszámok)
6.4 Az alapfrekvenciák
kombinálódása
6.5 Összefoglalás
6.6 Számpélda
6.7 Szerkesztési szabályok
földrengésveszélyes zónában épületek építéséhez
7. Globális biztonsági tényező (101-117)
7.1 Számpéldák
7.1.1 „A” elrendezés: egy
elfogadhatatlan merevítőrendszer
7.1.2 „B” elrendezés: egy
jobb szerkezeti megoldás
7.1.3 „C” elrendezés: egy
optimális merevítőrendszer
7.2 Hatékonyságmutató
8. Függelék: Merevítőmagok keresztmetszeti
jellemzői (118-127)
8.1 Néhány gyakran alkalmazott
egyszerű keresztmetszetű mag csavarási jellemzői
8.2 L-keresztmetszetű merevítőmag keresztmetszeti jellemzői
8.3 ┼-keresztmetszetű merevítőmag keresztmetszeti jellemzői
8.4 TT-keresztmetszetű merevítőmag keresztmetszeti jellemzői
8.5 □-keresztmetszetű
merevítőmag keresztmetszeti jellemzői
8.6 Részlegesen zárt Π-mag csavarási jellemzői
8.7 Számpélda
9. Irodalomjegyzék (128)
![]()
Előszó
1. Bevezetés (2-3)
2. A merevítőrendszer elemei:
keretek, falak és magok (4-54)
2.1
Keretek alakváltozása vízszintes teher hatására
2.1.1
Jellemző alakváltozások
2.1.2
Kétlábas keret
2.1.3
Többnyílású, többszintes keretek
2.1.4
Értékelés; speciális
esetek
2.2
Keretek frekvenciavizsgálata
2.3
Keretek stabilitásvizsgálata
2.4
Speciális kialakítású keretek
2.4.1
Keretek keresztmerevítéssel
2.4.2
Csuklós megtámasztású keretek
2.4.3
Eltérő magasságú földszinti oszlopokkal rendelkező keretek
2.4.4
Falazattal kitöltött keretek
2.5
Nyílásokkal áttört falak
2.6
Merevítőfalak
2.7
Merevítőmagok
2.7.1
Csavarási jellemzők
2.7.2
Eltolódás és elcsavarodás egyenletesen megoszló vízszintes teher hatására
2.7.3
Kritikus teher
2.7.4
Sajátfrekvencia
2.8
Számpélda: 28-szintes, 4-lábas keret globális vizsgálata
2.8.1
Alapadatok
2.8.2
A maximális tetőponti eltolódás
2.8.3
A legkisebb sajátfrekvencia
2.8.4
A kritikus teher
3. A merevítőrendszer viselkedése
vízszintes teher hatására (55-86)
3.1 Csavarodásmentes merevítőrendszer
3.1.1 A feladat differenciálegyenletei
3.1.2 Egyszerű megoldás
3.1.3 Pontosabb megoldás
3.2
A merevítőrendszer elcsavarodása
3.2.1
Csavarási jellemzők
3.2.2
A csavarási probléma megoldása
3.2.3
Általános megjegyzések; speciális esetek
3.3
A merevítőrendszer maximális tetőponti eltolódása
3.4
A merevítőrendszer elemeire jutó terhek
3.5 A merevítőrendszer
viselkedése vízszintes teher hatására
3.6 Számpéldák a maximális tetőponti eltolódás
meghatározására
3.6.1 Vízszintes erőkkel terhelt
28-szintes szimmetrikus épület
3.6.2 Vízszintes erőkkel terhelt
28-szintes aszimmetrikus épület
4. A merevítőrendszer sajátfrekvenciája
(87-106)
4.1 Síkbeli rezgés
4.2 Tiszta csavaró rezgés
4.3 Az alaprezgések
kombinálódása: a merevítőrendszer sajátfrekvenciája
4.4 Számpélda: vasbeton falakkal és falazattal kitöltött
vasbeton keretekkel merevített 6-szintes aszimmetrikus épület
4.4.1 Rezgés x irányban
4.4.2 Rezgés y irányban
4.4.3 Tiszta csavaró rezgés
4.4.4 Az épület legkisebb
sajátfrekvenciája
5.
A merevítőrendszer stabilitásvizsgálata; globális kritikus teher (107-132)
5.1 Keretekből, (nyílásokkal áttört)
falakból és magokból álló merevítőrendszer síkbeli kihajlása
5.2 Síkbeli kihajlás: speciális
merevítőrendszerek
5.2.1 Csak tömör falakat és magokat
tartalmazó merevítőrendszer
5.2.2 Csak kereteket tartalmazó
merevítőrendszer
5.2.3 Falak és nagy gerenda/oszlop
merevségarányú keretek
5.2.4 Falak és nagy oszlop/gerenda
merevségarányú keretek
5.3 Tiszta elcsavarodó kihajlás
5.4 Az alapesetek kombinálódása:
elcsavarodó kihajlás
5.5 Koncentrált
tetőteher
5.6 Számpélda:
keretekkel és falakkal merevített 22-szintes aszimmetrikus épület
5.6.1 A
merevítőelemek kritikus terhei; nyírásközéppont
5.6.2 Síkbeli
kihajlás az x és y irányban
5.6.3 Tiszta elcsavarodó
kihajlás
5.6.4 Az épület
kritikus terhe és globális biztonsági tényezője
6. A
merevítőrendszer globális biztonsági tényezője (133-160)
6.1 Globális biztonsági tényező – hatékonyságmutató
6.2 Számpéldák: keresztmerevítéses acél keretekkel és vasbeton
falakkal merevített 10-szintes épület három különböző
merevítőrendszer elrendezéssel
6.2.1 A merevítőelemek
kritikus terhe
6.2.2 Egy elfogadhatatlan
merevítőrendszer: 1. elrendezés
6.2.3 Egy jobb szerkezeti
megoldás: 2. elrendezés
6.2.4 Egy hatékony
merevítőrendszer: 3. elrendezés
7. A gyakorló feladatok eredményei (161-163)
7.1 Két 28-szintes épület;
6-szintes épület; 22-szintes épület
7.2 10-szintes épület
Irodalomjegyzék (164)