Six textbooks (in Hungarian)

Comments for improving the manuscripts are most welcome and appreciated

 

Back to main

 

contents

contents

contents

 

contents 

contents 

contents

 

 

Mechanika I. Statika. 1983; 2016; 2018 (2. bővített kiadás); 2024: v1.19

 

    Előszó

 

1. Bevezetés (2-11)

     1.1 Alapfogalmak

         1.1.1 Erő

         1.1.2 Erőrendszer

         1.1.3 Eredő erő; erőösszetétel; erőfelbontás

         1.1.4 Egyensúly

         1.1.5 Egyenértékűség

         1.1.6 Erő vetülete

         1.1.7 Erő nyomatéka

     1.2 A statika alaptételei

         1.2.1 Az első axióma

         1.2.2 A második axióma

         1.2.3 A harmadik axióma

         1.2.4 A negyedik axióma

     1.3 Közös metszéspontú két erő összetétele

         1.3.1 Közös hatásvonalon működő két erő összetétele

         1.3.2 Végesben metsződő két erő összetétele

 

2. Síkbeli erőrendszer (12-58)

     2.1 Síkbeli erőrendszer összetétele eredővé

         2.1.1 Megoldás szerkesztéssel

         2.1.2 Megoldás számítással

         2.1.3 Gyakorló feladat

         2.1.4 Síkbeli erőrendszer összetételének különleges esetei

     2.2 Egyensúlyban lévő síkbeli erőrendszer

         2.2.1 Az egyensúly feltételei

         2.2.2 Az egyensúly feltételi egyenleteinek alkalmazása síkbeli erőrendszer általános vizsgálatára

         2.2.3 Gyakorló feladat

     2.3 Síkbeli erőrendszer egyensúlyozása

         2.3.1 Egyensúlyozás egy erővel

         2.3.2 Egyensúlyozás két erővel

         2.3.3 Egyensúlyozás három erővel

         2.3.4 Gyakorló feladatok

     2.4 Síkbeli tartók

         2.4.1 A tartó alakja

         2.4.2 A tartók alátámasztása

         2.4.3 Tartószerkezetek osztályozása

         2.4.4 A terhelő erők

         2.4.5 Gyakorló feladatok

 

3. Rácsos tartók (59-79)

     3.1 Bevezetés

     3.2 A rúderők meghatározása a csomóponti módszerrel

     3.3 Gyakorló feladatok: a rúderők meghatározása a csomóponti módszerrel

     3.4 A hármas átmetszés módszere

     3.5 Gyakorló feladatok: rúderők meghatározása a hármas átmetszés módszerével

     3.6 Rudakon is terhelt rácsos tartók

 

4. Statikailag határozott gerendatartók igénybevételi ábrái (80-136)

     4.1 Definíciók és előjelszabályok

     4.2 Alapesetek

         4.2.1 Középen koncentrált erővel terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.2 Egyenletesen megoszló teherrel terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.3 Koncentrált erővel terhelt konzoltartó

         4.2.4 Egyenletesen megoszló teherrel terhelt konzoltartó

         4.2.5 Végnyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.6 Két, ellenkező előjelű végnyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.7 Két, azonos előjelű végnyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.8 Megoszló teherrel szakaszosan terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.9 Két, szimmetrikusan elhelyezett koncentrált erővel terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.10 Mezőben nyomatékkal terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.11 Konzolon nyomatékkal terhelt kéttámaszú konzolos tartó

         4.2.12 Háromszög megoszlású teherrel terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.13 Másodfokú parabola megoszlású teherrel terhelt kéttámaszú tartó

         4.2.14 Másodfokú parabola megoszlású teherrel terhelt konzoltartó

     4.3 Összefüggés a teher-, a nyíróerő- és a nyomatékfüggvény között

     4.4 Kéttámaszú tartók igénybevételi ábrái

     4.5 Konzolos tartók igénybevételi ábrái

     4.6 Ferde helyzetű és törttengelyű tartók

     4.7 Az előjeles összegzés (szuperpozíció) elve

 

5. Statikailag határozott összetett tartók (137-174)

     5.1 Csuklós többtámaszú (Gerber-féle) gerendatartók

     5.2 Csuklós többtámaszú (Gerber-féle) rácsos tartók

     5.3 Háromcsuklós gerendatartók

     5.4 Háromcsuklós rácsos tartók

     5.5 Csuklós többtámaszú törttengelyű gerendatartók

 

6. Síkidomok keresztmetszeti tényezői (175-184)

6.1 Bevezetés

6.2 Másodrendű nyomatékok

6.3 Gyakorló feladatok

 

    Irodalom (185)

 

Back to top

 

Mechanika II. Szilárdságtan. 1983; 2016, 2024: v1.26

 

Előszó

1. Bevezetés  (3-7)

2. Központos húzás  (8-16)

     2.1 Feszültségszámítás

     2.2 Az alakváltozás meghatározása

     2.3 Gyakorlati alkalmazás

         2.3.1 Központosan húzott rudak méretezése

2.3.2 Gyakorló feladat

3. Központos nyomás  (17-37)

     3.1 Zömök rudak

     3.2 Karcsú rudak

     3.3 Gyakorlati alkalmazás

         3.3.1 Központosan nyomott zömök és karcsú szerkezetek méretezése

         3.3.2 Gyakorló feladatok

4. Tiszta nyírás  (38-48)

     4.1 Feszültség és alakváltozás

     4.2 Nyírófeszültségek reciprocitási (dualitási) tétele

     4.3 Gyakorlati alkalmazás

         4.3.1 Tisztán nyírt rudak méretezése

         4.3.2 Egy speciális gyakorlati alkalmazás: csavarkötés

         4.3.3 Gyakorló feladatok

5. Síkbeli feszültségállapot  (49-56)

     5.1 Főirányok és főfeszültségek

     5.2 A feszültségi állapot Mohr féle ábrázolása

     5.3 Gyakorlati alkalmazás

6. Egyszerű, egyenes hajlítás  (57-73)

6.1 Rugalmas anyagú tartók egyszerű, egyenes hajlítása. A feszültségek meghatározása

6.2 Keresztmetszeti tényezők

6.3 Rugalmas-képlékeny anyagú tartók egyszerű, egyenes hajlítása

6.4 Gyakorlati alkalmazás

6.4.1 Hajlított tartók méretezése

6.4.2 Gyakorló feladatok

7. Ferde hajlítás  (74-82)

7.1 A feszültségek meghatározása

7.2 Gyakorlati alkalmazás

7.2.1 Méretezés ferde hajlítás esetén

7.2.2 Gyakorló feladatok

8. Összetett hajlítás  (83-93)

8.1 A nyírófeszültségek meghatározása

8.2 Nyírófeszültségek egyszerű keresztmetszeteknél

8.3 Gyakorlati alkalmazás

9. Hajlított tartók rugalmas alakváltozása  (94-114)

9.1 A tartó meggörbült tengelyvonalának differenciálegyenlete

9.2 Az alakváltozások meghatározása Otto Mohr módszerével

9.3 Az alakváltozások meghatározása munkatételek segítségével

9.4 Merevségi követelmények

9.5 Gyakorlati alkalmazás

10. Hajlított tartók méretezése  (115-122)

     10.1 Hajlított tartó szükséges keresztmetszetének megállapítása

     10.2 Hajlított tartó kiosztásának meghatározása

11 Külpontos húzás  (123-140)

11.1 A húzóerő döféspontja az egyik főtengelyre esik

11.1.1 A feszültségképlet és a semleges tengely helyzete

11.1.2 Maghatárpont

11.1.3 Gyakorlati alkalmazás

11.2 A húzóerő döféspontja általános helyzetű

11.2.1 A feszültségképlet és a semleges tengely helyzete

11.2.2 A keresztmetszet magidoma

11.2.3 Gyakorlati alkalmazás

12. Külpontos nyomás  (141-170)

12.1 Külpontosan nyomott zömök rudak

12.1.1 Húzószilárdsággal rendelkező zömök rudak

12.1.2 Húzószilárdsággal nem rendelkező zömök rudak

12.1.2.1 Erő a magidomon belül

12.1.2.2 Erő a magidomon kívül, de a keresztmetszetet érintő egyeneseken belül

A: Rugalmas megoldás

B: Képlékeny megoldás

     12.1.3 Gyakorlati alkalmazás

12.2 Külpontosan nyomott karcsú rudak

12.2.1 Húzószilárdsággal rendelkező karcsú rudak

12.2.2 Húzószilárdsággal nem rendelkező karcsú rudak

     12.2.2.1 Betonszerkezetek

     12.2.2.2 Falazott szerkezetek

12.2.3 Gyakorlati alkalmazás

12.3 A keresztmetszet teherbírási vonala

13. Csavarás  (171-182)

13.1 Kör keresztmetszetű tömör rudak csavarása

13.2 Négyszög keresztmetszetű rudak csavarása

13.3 Vékonyfalú szelvények csavarása

13.4 Gyakorlati alkalmazás

Irodalom  (183)

 

Back to top

 

Mechanika III. Határozatlan tartók. 1983; 2010, 2024: v5.15

 

Bevezetés

1. Statikailag határozatlan tartók (2-4)

2. Erőmódszer (5-41)

     2.1 A módszer elve és a megoldás menete

     2.2 Egyszeresen határozatlan szerkezetek

     2.3 Többszörösen határozatlan szerkezetek

     2.4 A törzstartó megválasztásának szerepe

     2.5 Néhány alkalmazás

         2.5.1 Zárt keret

         2.5.2 Cső

          2.5.3 Tömör merevítőgerendás tartó

         2.5.4. Kétcsuklós keret

     2.6 Megoldás táblázatok segítségével

3. Gyakorló feladatok az erőmódszer alkalmazására (42-56)

     3.1 Csuklós-befogott gerendatartó

     3.2 Két végén befogott tartó

     3.3 Kétcsuklós keret

     3.4 Feszítőmű

     3.5 Törttengelyű tartó

     3.6 Két végén befogott tartó megoszló teherrel

     3.7 A törzstartó megválasztásának szerepe

4. Mozgásmódszer (57-73)

     4.1 Alapfogalmak

         4.1.1 Csomóponti nyomaték – rúdvégi nyomaték

         4.1.2 Átviteli tényező

         4.1.3 Elfordulási merevség

         4.1.4 Eltolódási merevség

     4.2 A mozgásmódszer alapelve és a számítás végrehajtásának menete

     4.3 Alkalmazási példa

     4.4 Egy speciális megoldási lehetőség: a nyomatékosztás módszere

5. Gyakorló feladatok a mozgásmódszer alkalmazására (74-90)

     5.1 Törttengelyű tartó

     5.2 Kilendülő rúdcsillag

     5.3 Belső csomóponton terhelt rúdcsillag

     5.4 Általános terhelésű rúdcsillag

6. A nyomatékosztás módszere (91-135)

     6.1 Fix csomópontú szerkezetek

         6.1.1 Alapfogalmak

         6.1.2 A rúdcsillag

         6.1.3 Fix csomópontú keretek

         6.1.4 Fix alátámasztású többtámaszú tartók

     6.2 Eltolható csomópontú szerkezetek

         6.2.1 Alapfogalmak

         6.2.2 Süllyedő alátámasztású többtámaszú tartó

         6.2.3 Eltolható csomópontú keretek

     6.3 Szimmetrikus tartószerkezetek

         6.3.1 A szimmetriából adódó egyszerűsítések

         6.3.2 Általános terhelésű szimmetrikus szerkezetek

7. Gyakorló feladatok a nyomatékosztási módszer alkalmazására (136-214)

     7.1 Alapfogalmak

     7.2 Rúdcsillagok

     7.3 Többtámaszú tartók

     7.4 Fix csomópontú keretek

     7.5 Süllyedő alátámasztású tartók

     7.6 Elmozduló csomópontú keretek

8. Alakhelyes igénybevételi ábrák szerkesztése (215-228)

     8.1 Rúdcsillag koncentrált nyomatékkal

     8.2 Kilendülő törttengelyű tartó

     8.3 Kilendülő keret

     8.4 Kilendülő rúdcsillag

9. Többtámaszú tartók igénybevételeinek szélső értékei (229-239)

     9.1 Bevezetés

     9.2 Terhelési sémák többtámaszú tartók támaszközönként szakaszosan történő terhelése esetén

     9.3 Számpélda

10. Irodalom (240)

 

Back to top

 

Tartók statikája II. 1984; 2009, 2015, 2024: v4.15

 

Bevezetés

1. Tartók igénybevételeinek szélső értékei (2-39)

     1.1 Bevezetés

     1.2 Terhelési sémák többtámaszú tartók támaszközönként szakaszosan történő terhelése esetén

     1.3 Számpélda

     1.4 Mozgó erőkkel terhelt tartók vizsgálata hatásábrák segítségével

         1.4.1 A hatásábrák tulajdonságai és előállítása határozott tartók esetében

         1.4.2 Kéttámaszú tartók hatásábrái

         1.4.3 Csuklós többtámaszú tartók (Gerber-tartók) hatásábrái

         1.4.4 Görbe tengelyű tartók hatásábrái

         1.4.5 Átviteles tartók hatásábrái

         1.4.6 Párhuzamos övű rácsos tartók hatásábrái

         1.4.7 Háromcsuklós tartók hatásábrái

         1.4.8 Mértékadó teherhelyzet megállapítása. A viszonyított terhek szabálya

         1.4.9 Határozatlan tartók hatásábrái

         1.4.10 Elmozdulási hatásábrák

2. Gyakorló feladatok mozgó erőkkel terhelt tartók vizsgálatához (40-70)

     2.1 Kéttámaszú tartó hatásábrái

     2.2 Törtvonalú kéttámaszú tartó hatásábrái

     2.3 Konzoltartó hatásábrái

     2.4 Két oldalon konzolos kéttámaszú tartó hatásábrái

     2.5 Csuklós többtámaszú tartó (Gerber-tartó) hatásábrái

     2.6 Háromcsuklós tartó hatásábrái

     2.7 Párhuzamos övű rácsos tartó hatásábrái

     2.8 Két végén befogott tartó alakhelyes hatásábrái

     2.9 Háromtámaszú tartó alakhelyes hatásábrái

     2.10 Négynyílású folytatólagos tartó alakhelyes hatásábrái

     2.11 Erőrendszerrel terhelt kéttámaszú tartó: mértékadó teherhelyzet

     2.12 Kéttámaszú tartó eltolódási hatásábrája

     2.13 Kéttámaszú tartó elfordulási hatásábrája

3. Felületszerkezetek  (71-109)

     3.1 Bevezetés

     3.2 Számítási elvek

     3.3 Tárcsák

         3.3.1 A tárcsafeladat megoldása

         3.3.2 A tárcsaegyenlet

         3.3.3 Közelítő eljárások

         3.3.4 Faltartók

     3.4 Lemezek

         3.4.1 A rugalmas lemezelmélet alapjai

         3.4.2 A lemezegyenlet megoldásáról

         3.4.3 A lemezegyenlet megoldása differenciaegyenletekkel

         3.4.4 A Marcus-féle eljárás

         3.4.5 Lemezegyüttes

     3.5 Lemezművek

     3.6 Héjszerkezetek

         3.6.1 Bevezetés

         3.6.2 A héjszerkezetek erőtani számításáról

         3.6.3 Néhány egyszerű héjszerkezet vizsgálata

                   3.6.3.1 Dongahéj

                   3.6.3.2 Magasfalú körhengertartály közelítő vizsgálata

                   3.6.3.3 Körszimmetrikus medence közelítő vizsgálata 

4. Épületek merevítőrendszerének szilárdsági vizsgálata vízszintes terhek hatására  (110-145)

     4.1 Vízszintes terhek

         4.1.1 Szél

         4.1.2 Földrengés

         4.1.3 Építési pontatlanság

         4.1.4 Összehasonlítás

     4.2 Merevítés keretekkel

         4.2.1 Szimmetrikus elrendezés

         4.2.2 Aszimmetrikus elrendezés

         4.2.3 Maximális tetőponti eltolódás

         4.2.4 Maximális oszlop- és gerendanyomatékok

     4.3 Harántvázas épületek merevítése egyirányú falrendszerrel

         4.3.1 Alapfogalmak

                   4.3.1.1 Eltolódási merevség

                   4.3.1.2 Nyírásközéppont

         4.3.2 A falakra jutó erők meghatározása

         4.3.3 Az elmozdulások meghatározása

     4.4 Kétirányú falrendszerrel merevített épületek

         4.4.1 A falakra jutó erők meghatározása

         4.4.2 Az elmozdulások meghatározása

     4.5 Kiegészítő megjegyzések

5. Gyakorló feladatok vízszintes terhekkel terhelt épületek vizsgálatához  (146-156)

     5.1 Merevítés keretekkel

     5.2 Keret maximális tetőponti eltolódása

     5.3 Merevítés párhuzamos falakkal

     5.4 Merevítés kétirányú falakkal

     5.5 Kétirányú falakkal merevített 15-szintes épület x és y irányú vízszintes teherrel

6. Többtámaszú tartók számítása a képlékenységtan elvei alapján  (157-161)

7. Rugalmas alátámasztású tartószerkezetek  (162-174)

     7.1 Rugalmas alátámasztású befogott kéttámaszú tartó

     7.2 Rugalmas közegbe ágyazott körtartó

     7.3 Rugalmas ágyazású egyenes tengelyű tartó

8. Irodalomjegyzék  (175)

 

Back to top

 

Épületek komplex statikai vizsgálata. 2008; 2012 (2. kiadás), 2015, 2025: v6.15

 

Előszó

1. Épületek globális viselkedése (2-31)

     1.1 Bevezetés

     1.2 A merevítőrendszer elemei

     1.3 Vízszintes terhek

         1.3.1 Szél

              1.3.1.1 Szélteher az MSZ szerint

              1.3.1.2 Szélteher az Eurocode szerint

         1.3.2 Földrengés

         1.3.3 Építési pontatlanság

         1.3.4 Összehasonlítás

1.4 Alakváltozások

1.5 Számpélda

2. A helyettesítő tartó (32-39)

     2.1 A helyettesítő tartó helye

     2.2 A helyettesítő tartó jellemző tulajdonságai

     2.3 A merevítőrendszer térbeli viselkedésének vizsgálata a helyettesítő tartó segítségével

     2.4 Számpélda

3. Merevítőrendszerek szilárdsági vizsgálata vízszintes terhek hatására  (40-51)

     3.1 Alakváltozások

     3.2 A merevítőrendszer elemeire jutó terhek

     3.3 A merevítőrendszer viselkedése vízszintes terhek hatására

     3.4 Számpélda

4. Stabilitás – összegzési tételek  (52-61)

     4.1 Bevezetés

     4.2 A Southwell-tétel

     4.3 A Dunkerley-tétel

     4.4 A Föppl-Papkovics tétel

5. Merevítőrendszerek stabilitásvizsgálata  (62-90)

     5.1 Síkbeli kihajlás

     5.2 Elcsavarodó kihajlás – koncentrált tetőteher

         5.2.1 A feladat differenciálegyenlet-rendszere

         5.2.2 Kétszeresen szimmetrikus merevítőrendszer

         5.2.3 Egyszeresen szimmetrikus merevítőrendszer

         5.2.4 Általános helyzetű merevítőrendszer

     5.3 Elcsavarodó kihajlás – födémeken egyenletesen megoszló teher

         5.3.1 A feladat differenciálegyenlet-rendszere

         5.3.2 Síkbeli kihajlás

         5.3.3 Tiszta elcsavarodó kihajlás

         5.3.4 Az alapesetek kombinálódása

         5.3.5 Összefoglalás

         5.3.6 Az rs redukciós tényező

     5.4 Számpélda

6. Merevítőrendszerek legkisebb sajátfrekvenciájának meghatározása (91-100)

     6.1 Alapfogalmak

     6.2 A feladat differenciálegyenlet-rendszere

     6.3 Az alapfrekvenciák (alap rezgésszámok)

     6.4 Az alapfrekvenciák kombinálódása

     6.5 Összefoglalás

     6.6 Számpélda

     6.7 Szerkesztési szabályok földrengésveszélyes zónában épületek építéséhez

7. Globális biztonsági tényező (101-117)

     7.1 Számpéldák

         7.1.1 „A” elrendezés: egy elfogadhatatlan merevítőrendszer

         7.1.2 „B” elrendezés: egy jobb szerkezeti megoldás

         7.1.3 „C” elrendezés: egy optimális merevítőrendszer

     7.2 Hatékonyságmutató

8. Függelék: Merevítőmagok keresztmetszeti jellemzői (118-127)

     8.1 Néhány gyakran alkalmazott egyszerű keresztmetszetű mag csavarási jellemzői

     8.2 L-keresztmetszetű merevítőmag keresztmetszeti jellemzői

     8.3 ┼-keresztmetszetű merevítőmag keresztmetszeti jellemzői

     8.4 TT-keresztmetszetű merevítőmag keresztmetszeti jellemzői

     8.5 □-keresztmetszetű merevítőmag keresztmetszeti jellemzői

     8.6 Részlegesen zárt Π-mag csavarási jellemzői

     8.7 Számpélda

9. Irodalomjegyzék (128)

 

Back to top

 

Keretekkel, falakkal és magokkal merevített épületek globális statikai vizsgálata. 2014, 2025: v1.07

 

Előszó

1. Bevezetés (2-3)

2. A merevítőrendszer elemei: keretek, falak és magok (4-54)

     2.1 Keretek alakváltozása vízszintes teher hatására

         2.1.1 Jellemző alakváltozások

         2.1.2 Kétlábas keret

         2.1.3 Többnyílású, többszintes keretek

         2.1.4 Értékelés; speciális esetek

     2.2 Keretek frekvenciavizsgálata

     2.3 Keretek stabilitásvizsgálata

     2.4 Speciális kialakítású keretek

         2.4.1 Keretek keresztmerevítéssel

         2.4.2 Csuklós megtámasztású keretek

         2.4.3 Eltérő magasságú földszinti oszlopokkal rendelkező keretek

         2.4.4 Falazattal kitöltött keretek

     2.5 Nyílásokkal áttört falak

     2.6 Merevítőfalak

     2.7 Merevítőmagok

         2.7.1 Csavarási jellemzők

         2.7.2 Eltolódás és elcsavarodás egyenletesen megoszló vízszintes teher hatására

         2.7.3 Kritikus teher

         2.7.4 Sajátfrekvencia

     2.8 Számpélda: 28-szintes, 4-lábas keret globális vizsgálata

         2.8.1 Alapadatok

         2.8.2 A maximális tetőponti eltolódás

         2.8.3 A legkisebb sajátfrekvencia

         2.8.4 A kritikus teher

3. A merevítőrendszer viselkedése vízszintes teher hatására (55-86)

      3.1 Csavarodásmentes merevítőrendszer

         3.1.1 A feladat differenciálegyenletei

         3.1.2 Egyszerű megoldás

         3.1.3 Pontosabb megoldás

     3.2 A merevítőrendszer elcsavarodása

         3.2.1 Csavarási jellemzők

         3.2.2 A csavarási probléma megoldása

         3.2.3 Általános megjegyzések; speciális esetek

     3.3 A merevítőrendszer maximális tetőponti eltolódása

     3.4 A merevítőrendszer elemeire jutó terhek

     3.5 A merevítőrendszer viselkedése vízszintes teher hatására

     3.6 Számpéldák a maximális tetőponti eltolódás meghatározására

         3.6.1 Vízszintes erőkkel terhelt 28-szintes szimmetrikus épület

         3.6.2 Vízszintes erőkkel terhelt 28-szintes aszimmetrikus épület

4. A merevítőrendszer sajátfrekvenciája (87-106)

     4.1 Síkbeli rezgés

     4.2 Tiszta csavaró rezgés

     4.3 Az alaprezgések kombinálódása: a merevítőrendszer sajátfrekvenciája

     4.4 Számpélda: vasbeton falakkal és falazattal kitöltött vasbeton keretekkel merevített 6-szintes aszimmetrikus épület

         4.4.1 Rezgés x irányban

         4.4.2 Rezgés y irányban

         4.4.3 Tiszta csavaró rezgés

         4.4.4 Az épület legkisebb sajátfrekvenciája

5. A merevítőrendszer stabilitásvizsgálata; globális kritikus teher (107-132)

     5.1 Keretekből, (nyílásokkal áttört) falakból és magokból álló merevítőrendszer síkbeli kihajlása

     5.2 Síkbeli kihajlás: speciális merevítőrendszerek

         5.2.1 Csak tömör falakat és magokat tartalmazó merevítőrendszer

         5.2.2 Csak kereteket tartalmazó merevítőrendszer

         5.2.3 Falak és nagy gerenda/oszlop merevségarányú keretek

         5.2.4 Falak és nagy oszlop/gerenda merevségarányú keretek

     5.3 Tiszta elcsavarodó kihajlás

     5.4 Az alapesetek kombinálódása: elcsavarodó kihajlás

     5.5 Koncentrált tetőteher

     5.6 Számpélda: keretekkel és falakkal merevített 22-szintes aszimmetrikus épület

         5.6.1 A merevítőelemek kritikus terhei; nyírásközéppont

         5.6.2 Síkbeli kihajlás az x és y irányban

         5.6.3 Tiszta elcsavarodó kihajlás

         5.6.4 Az épület kritikus terhe és globális biztonsági tényezője

6. A merevítőrendszer globális biztonsági tényezője (133-160)

     6.1 Globális biztonsági tényező – hatékonyságmutató

     6.2 Számpéldák: keresztmerevítéses acél keretekkel és vasbeton falakkal merevített 10-szintes épület három különböző merevítőrendszer elrendezéssel

         6.2.1 A merevítőelemek kritikus terhe

         6.2.2 Egy elfogadhatatlan merevítőrendszer: 1. elrendezés

         6.2.3 Egy jobb szerkezeti megoldás: 2. elrendezés

         6.2.4 Egy hatékony merevítőrendszer: 3. elrendezés

7. A gyakorló feladatok eredményei (161-163)

     7.1 Két 28-szintes épület; 6-szintes épület; 22-szintes épület

     7.2 10-szintes épület

 

Irodalomjegyzék (164)

 

Back to top             Back to main